A Boston terrier kutyafajta valójában nem angol, hanem amerikai - legalábbis a nemesítés utolsó munkálatait Amerikában végezték el. A fajtát az angol bulldog és a fehér angol terrier keresztezésével hozták létre. A cél az volt, hogy a szülőfajták harci jellemvonásaitól mentes, de hasonlóan intelligens fajtát hozzanak létre. A fajta mostani jellegzetességeit egy angol-amerikai kooperációnak köszönheti: igazi gentlemant faragtak a korábban agresszív, kicsit magának való terrierből. Őseinél kicsit kompaktabb testfelépítése őrzi a harci kutyák vonásait. Teste zömök, izmos és mozgékony. 4-11 kilógrammos masszív teste leginkább egy téglatesthez hasonlít. Az angol úr mindig egyenesen áll, magasan tartja a fejét, mindenre figyel és mindig készen áll, ha a bajba jutottakon kell segítenie. Marmagassága csupán 38-43 cm és léteznek kifejezetten törpe változatai is. A feje arányos, szintén kocka formájú. Orra rövid, tompa, nagy fekete nózija kissé benyomott. Tekintete élénk, szemei egymástól távol állnak és kissé kigúvadóak - állandóan figyelemmel kísérik környezetüket, s ebben nagy segítségükre vannak a hegyes, egymáshoz közel álló mozgékony fülek is. A Boston terriernek nem kell frakkot vásárolni a kutyabutikban, hiszen szőrzete komplett báli felszerelésnek felel meg. Szőre fekete-fehér, a fókaszínű változatnak pedig enyhén vöröses árnyalata van, kiváltképp napsütésben. Nyaka, hasa és mellső lábai részben fehérek, mintha zakót, inget és kesztyűt viselne. A fejen hosszában is húzódik egy fehér jegy, amely rendkívüli elegánciát kölcsönöz a Bostonnak. Sokan félnek attól, hogy Bostont terriert fogadjanak be otthonukba, pedig harcias jellemét tekintve közel sem hasonlít őseire. Való igaz, hogy nem könnyű természet, de hát melyikőnk az? A Boston terrier barátságos, gyermekszerető kutya, aki nagyon igényli az ember társaságát. Élénk és nagyon gyors gondolkodású, könnyen tanítható: az iskolában nem csak éltanuló, hanem élsportoló is. Mozgékony, pontos és kifinomult mozdulatai nemesi vérről árulkodnak. Más kutyák társaságát is elviseli, ehhez azonban állandó kutyabarátra van szüksége. Hajlamos ugyanis kisajátítani kedvesét - a gazdit - akire aztán igen féltékeny lesz, ha nem vigyázunk. Komoly és udvarias, ha kell, de természetétől a humor sem áll távol. A Boston terrier kint és bent is jól érzi magát, de a hirtelen változásokat nem kedveli, a hőmérséklet szélsőséges változásaira kifejezetten érzékeny. Aki egy ágyban vagy szobában akar aludni a Boston terrierrel, az számoljon vele, hogy - a rokon fajtákhoz hasonlóan - igen hangosan húzza a lóbőrt. Légzése ébren is hangos, horkolása pedig simán felülmúlja képzeletünket. Sajnos a fajtánál néha előfordulnak orvosi kezelésre szoruló légzési problémák is. A Boston terrier kimértsége, kiemelkedő intelligenciája és kedvessége miatt igen kedvelt az Amerikai Egyesült Államokban, mi európaiak azonban egyelőre félünk tőle. Pedig a Boston terrier nem harci kutya többé: egy gentleman, aki csak komoly veszély esetén kapja fel a vizet és száll harcba - ekkor is csak a számára oly fontos és kedves gazdit védve.